Műemlékek

A román stílusú templom valószínűleg a 13. század végén épült. 1561-ben mint elhagyott templomot említik. A 18. század közepén a román templomot átépítették késő barokk stílusúvá, és ki is bővitették. Az 1890-es tűzvészkor leégett: csupán a falak egy része maradt meg. Csak 1908-ban kezdtek hozzá az új, neoromán stíluső Szent Imre nevét viselő római katolikus templom építéséhez. Az egy egyhajós, poligonális zárású szentélyes építmény, hozzáépített sekrestyével és előreugró toronnyal. A sima homlokzatokat szemöldök- és könyökőpárkányos, félkoros zárású ablakok vagy ablakpárok, a csúcsos főhomlokzatot falsávkeretek is tagolják, Az épületet egész sor támpillér erősíti. Falsávkeretek tagolják a gúlasisakos tornyot is.

A kastélyt a 18. század második felében valószínűleg a Horváth család építtette klasszicista stílusban. 1830-ban a Jankovich család átalakíttatta. 1887-ben az uradalom új tulajdonosa, Steiger Gyula neoklasszicista stílusúvá építtette át, mai formájára. 1910 körül az uradalmat a kastéllyal együtt dr. Weisz Fülöp pesti bankár vette meg. Az ő unokáját vette feleségül gróf Zichy Aladár, a kastély 1945-ig a tulajdonukban volt. Hosszúkás, földszintes épület, folyosó köti össze a szomszédos, négyzetes alaprajzú házzal, amelyet az uradalom személyzete használt.

A 17. század végén építtette Akács Imre a kúriáját, valószínűleg a templom közelében álló Újfalussy-kúria építőanyaga egy részének felhasználásával.

A malomudvarban a régi temetővel szemben volt a gőzmalom, melyet Böttger Frigyes építtetett, ő volt az első tulajdonos, majd Gubányi Ferenc tulajdonába került. A 19. század végén a Jókai család vette meg, s a 20. század elején bérbe adta a Nürnberger családnak. 1951 után a gazdaság a mezőgazdasági szövetkezethez került. 1945 után a kuriát lebontották, a gazdaság megszűnt.