Fényképgaléria

Véletlenszerű kiválasztás a galériából

Véletlenszerű kiválasztás a galériából

Aktuális időjárás

<<
>>
ma, péntek 16. 11. 2018
jasno 8 °C -2 °C
tiszta égbolt, keleti gyenge szél
szélK, 2.78m/s
nyomás1022.55hPa
páratartalom73%

Navigáció

Tartalom

     A községet először Fyur néven említik 1268-ban Komárom vármegye határainak leírásában. A korabeli krónikák szerint a tatárok által elpusztított falvak lakossága a Szent Benedek-rend tagjaival együtt a Cigléd völgyében talált menedékre. Az esztergomi érsekséghez tartozó települést 1270-ben a komáromi várbirtokhoz csatolták. 1397-ben Fyr alias denominatione Fyrmonya névvel jelölik a falut. Az 1440-1451-es években a községen robogtak át Jan Jiskra seregei, amikor a Léva és Losonc környéki bányavárosokat támadták. 1505-ben Balogh János a község földesura, aki a komáromi megyegyűlésnek is követe volt. A község neve ebben az időben Fywr alakban fordul elő.

     Fűr sokat szenvedett a török időkben: 1552-ben elpusztult, csupán 12 lakható ház maradt itt. Később a falu éledni kezdett, de 1669-ben ismét a törökök által elpusztított falvak között emlegetik.

     A község számos földbirtokos kezében volt, ezek közül a következőket említjük: Bolya, Komár, Pócs, Tóth, Katona, Vas, Vígh, Nagy, Jankovich, Pálffy, Szalay, Ordódy.

     A községnek már 1840-ben volt postahivatala, nemsokára vasútállomása és távirdája is. Jegyzőséget is szerveztek itt, 1925-ben azonban a kürti közjegyzőséghez csatolták.

     1924-ben itt is lezajlott a földreform, a földet a helyi lakosoknak osztották ki. 1946-ban megkezdődött a nagybirtokok felosztása. 1948-ban Rúbaň lett a község szlovák megnevezése.1950-ben létrejött a helyi nemzeti bizottság. Változni kezd a község arculata: megjavítják az utcákat, megindul a magánépítkezés. 1950-ben villamosítják a községet, felépül az óvoda és a vendéglő. 1951-ben megalakítják a helyi mezőgazdasági szövetkezetet. 1959-ben kiépítik a helyi hangosbemondó hálózatát, rendezik a járdákat. 1963-ban aszfaltozzák az utcákat, kiépítik a telefonhálózatot, később szabályozzák a Páris patakot. 1983-ban új temetőt nyitnak, önsegélyes alapon új óvodát, postát, húsboltot építenek és nyugdíjasklubot létesítenek. 1992-1993-ban bevezetik a gázt a faluba.

     1869-ben 750 lakosa volt a községnek, 1900-ban 1048-ra emelkedett a számuk, 1930-ban 1301, 1940-ben 1227, 1948-ban 1205, 1970-ben 1403 volt a lakosság létszáma.

     Pusztafűr tulajdonképpen emléke a falunak, a török portyázás idején a fűri lakosok a mostani pusztafűri határban rejtőzködtek. A fűri uradalom tulajdonában lévő major volt, a Weisz és a Zichy családé. Cselédlakások és istállók alkották a majort. 1951-től a helyi szövetkezet használatában volt, jelenleg elhagyatott hely.